HTML

Élménybeszámolók

Üdvözöllek kedves olvasó! Ha szereted a természetet, a horgászatot, akkor itt a helyed! Remélem, az írásaimmal tudok neked segíteni, és néhány kellemes percet szerezni!

Elérhetőség

Galéria

Friss topikok

Utolsó kommentek

  • nero2: Halak a parton, ti meg a vízbe. Ez így igazságos! Azért örülök, hogy nem esett bajotok. (2013.11.13. 22:29) Októberi mártózások
  • Halfdane: ...és külön gratulálok, hogy pár "bolondságmorzsát" sikerült az olvasók felé is közvetíteni. Hajrá! (2013.09.20. 10:42) Keserédes savanyúság
  • Largemouth: @Halfdane: Szia Andris! :) Ennél szebben, és jobban nem is fogalmazhattad volna meg! Többször is elröhögtem magam írás közben, így a cikk hangulata meg volt alapozva. Végre, megint egy igazi röhögő... (2013.09.19. 19:32) Keserédes savanyúság
  • Halfdane: Hahó Máté! Annak a kroásszonnak a hatása a cikk megírásáig tarthatott, ugyanis átjön belőle az az agyahagyott hülyéskedés, ami ott a csónakban mehetett. Sejtem, hogy izomlázatok, ha nem is a fáraszt... (2013.09.15. 21:54) Keserédes savanyúság
  • Halfdane: Hajrá Máté, csak így tovább!!! (2013.07.30. 14:19) Három nap a Tiszán (1. nap)
  • Utolsó 20

Nem minden kezdet nehéz

Largemouth 2013.03.01. 19:26

Erőtől duzzadva érkeztem le a vízpartra ezen a csodaszép októberi napon. Az ősz utolsó erejével próbált kitörni a tél hosszan tartó hideg, néma árnyékból. Az esti fagyok bevégeztével, a fűszálakon ragyogva csillant meg a hajnali harmatcseppek sokasága. Igen, üvöltöttem magamban, ez az, amitől minden horgász szíve megdobban. Gondolataimból hamar fel kellet eszmélnem, hiszen első dobásomra, már rögtön akadt jelentkező. Gondoltam magamban; nem minden kezdet olyan nehéz...

SAM_0806.JPG

Halam jól küzdött méretéhez képest, de pár kör után már büszkén ragadhattam tarkón a nap első csukáját. Szép világos színekben díszelgett, az ifjú krokodil. Csalimat mohón egészen mélyre nyelte, de szerencsére kiszabadítása nem okozott nehézséget.

SAM_0800_1.JPGA jövő nemzedéke...

A hal visszaengedése után folytattam a dobálást. Fokozottan figyeltem mozdulataimra, mivel az első sikertől felbuzdulva izgatottan vártam a további kapásokat.

Sajnos amilyen erősen indult a nap, olyan gyengén folytatódott... Megvallattam a nádszéleket, a mélyebb területeket. Próbálkoztam gumival, wobblerrel, még "vasakkal" is, pedig azok nem állnak annyira közel a szívemhez, de valamiért a halak nem mutattak érdeklődést semmi iránt.

Körülbelül az ötödik kiböjtölt óra után twisteremre agresszív kapás érkezett, de sajnos nem lett meg. Nem sikerült megakasztottam a kíváncsiskodó ragadozót, így bíztam benne talán másodjára is odaver csalimra...  Nem is haboztam sokáig, már repült is a csali a kívánt helyre. Ismeretlen támadóm a második pöccintésig bírta idegekkel, majd vehemensen nekirontott csalimnak. Sajnos ő sem a kapitális egyedek csoportját erősítette, de a hosszas sikertelen dobálás után, így is felüdülés volt számomra !

SAM_1274.JPGMásodjára, sikerült megfognom...

Biztattam magam, hogy talán most be fog indulni, és nem is lőttem annyira mellé, mert a kapások jöttek szép számmal, csak megfogni nem sikerült a halakat. Több kapást is rontottam, ráadásul egy jobb halat "sikeresen" el is vesztettem.

SAM_1275.JPG

Lassan közeledett a nap vége és én még mindig csak két halnál tartottam. Picit el voltam keseredve, mert a sikeres kezdés után többet reméltem a naptól.

Kezdet beesteledni, és én egyre inkább a pakolás mellett tettem le a voksom, de azért dobtam még párat, hátha... Az a pár dobás tulajdonképpen két dobás volt. Első dobásomat beesőre verte le egy kíváncsiskodó, ám sajnos amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan is távozott... Még csak be sem köszönt :)

Második dobásomra is volt jelentkező, de éreztem, hogy ez nem csuka lesz, mivel mozgása teljesen eltért a megszokottól. Titkon reménykedtem a pontyban, hiszen tavaly ugyanezen a helyen sikerült megfognom életem első, és eddig egyetlen, szabályosan, szájba akasztott pergetett pontyát.

Sajnos számításaim csak félig igazolódtak be, mivel vendégem ponty volt, de nem szájba, hanem kívülről akadt. Szerencsére az akadás nem volt vészes, éppen hogy csak fogta a horog, és így nem tett kárt a kis bajszosban ! A fotók után mehetett ő is vissza éltető elemébe.

SAM_1273.JPGGyönyörű őszies színekben pompázott...

Ez volt a nap utolsó említésre méltó eseménye. Összességében nem panaszkodhatok, három halat sikerült partra segítenem, és visszaengednem. Soha rosszabb pecát!

Tordai Máté ( Largemouth )

 

Címkék: ponty csuka pergetés

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://largemouth.blog.hu/api/trackback/id/tr75102410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2013.03.03. 12:40:26

Szia Máté!

Gratulálok a cikkhez, nem mindig az számít, hogy mennyi és mekkora halat fog az ember, hanem hogy jól érezze magát. Nem szabad rágörcsölni a dolgokra...
A sok leakadó csuka azt jelenti, hogy valamit változtatni kell a stratégián, más műcsali, más ritmus, jobb minőségű horog, vagy gerincesebb pálca, valami nem stimmel...
A kabátba akasztott ponty után, meg többet meg se szólalj, ha a csukám pofájába kívülről akad a horog!!! :oD
Üdv.

Tom
pecazas.blog.hu

Largemouth 2013.03.05. 22:05:45

@Bogyo_bacsi: Szia Tomi!

A kevés hal ellenére, azért teljesen meg voltam elégedve a nappal! Szerintem a csukák, szimplán nagyon finoman ettek, ennek volt köszönhető a sok leakadás. Csak annak a két halnak volt, agresszív kapása, amit meg tudtam fogni...
Az csak egy ízléstelen tréfa volt. :)

Máté